"Sajnos ez az utazás volt életem legnegatívabb oszkáros tapasztalata. A sofőr belement az előttünk lévőbe az autópályán, így az út szélén kellett vesztegelnünk hosszú ideig, anélkül, hogy a sofőr tájékoztatott volna minket, hogy mit intézett és hogy hogyan tudunk tovább utazni. Nagyon magunkra hagyatva éreztük magunkat, különösen úgy, hogy én 6 hónapos terhes vagyok. Végül magunknak intéztük a hazautat: taxival és vonattal sikerült hazaérnünk, ami lényegesen megemelte a költségünket. A sofőrtől semmilyen kompenzációt nem kaptunk. Még arról sem érdeklődött, hogy hazaérkeztünk-e."
18. Apr. 2019.
React to feedback: "Elismertem, hogy hibáztam, elhiheti én sem így akartam hazaérni. Azért azt láthatta, hogy folyamatosan telefonáltam és próbáltam segítséget hívni, de valljuk be 180 km-ről ez nem megy olyan könnyen. Valamint a papírmunka közben jelezte a párja felém, hogy hívnak taxit és azzal mennek tovább a legközelebbi átszálló pontig, ezt pedig én elfogadtam és a döntését tiszteleben tartottam. Nem akarom magam kimenteni, de úgy gondolom, ilyen esetben talán felhozhatom a védelmemre, hogy nem tudtam racionálisan gondolkodni, főleg, hogy először történt velem ilyen eset. (Sajnálom, hogy pont Önöket sikerült ezzel 'megtisztelnem'.)
Azonban azt is hozzá kell tennem, Önök sem érdeklődtek, hogy sikerült-e valamit intéznem.
Amire sikerült autómentőt hívni, aki egy 8 személyes kisbusszal indult el felénk, továbbá családtagjaim is elindultak a segítségünkre, addigra Önök a megálló rendőrautóba beültek és elmentek.
Valóban, elfelejtettem Önök felől érdeklődni, ezért bocsánatot kérek, de úgy gondoltam, hogy este 10 után már nem fogok zavarni, mivel addigra szállították haza az autómat és értem haza. "
(5)
Send a message
English
Deutsch
Slovenčina
