React to feedback: "Elnézést, hogy későn reagálok, de kellett egy kis idő, hogy átérezzem a fájdalmadat amit hűtött-szellőztetett bőrülésben, az árnyékoló mögött, kellemes klímában szundikálva érezhettél, miközben csendben Budapest felé suhantunk teljes biztonságban egy kifejezetten nagy és kényelmes autóban. Pontosan érkeztünk ahogy indultunk is - leszámítva azt a néhány percet amivel késtél.
Mindezt önköltségi áron, 1800 forintért. Ez volt az első nemhogy negatív, de nem pozitív értékelésem, piszkosul bántott amit írtál.

Tehát nem értettem, ezért rákérdeztem egy ismerősömtől, aki személyszállítással foglalkozik. A következőt mondta:
"Az első mindenkinek rosszul esik, ne vedd a szívedre! Az emberek ilyenek - letört a műkörme, nem volt szex este, akármi. Elvitted ahová kérte? Kinyitottad az ajtót, beraktad a csomagját? Máris sokkal többet tettél, mint amit vállaltál, vagy amit a legtöbb sofőrtől megkap. Ne törődj vele, tedd tiltólistára, majd elviszi más, de igazából az ilyeneknek való a vonat meg a busz."

Átgondoltam, igaza van. Én nem pénzért Oszkározok, a környezettudatosság ösztönöz, ezért nem kérek csak annyit amennyibe velem együtt az út kerül. Bár egy pillanatra azt éreztem, hogy le van ejtve, nem kell a magadfajta hisztije nekem és ráhagyom, átgondolva inkább mégis a fenti barátomra hallgatok.
Az első alkalom volt az utolsó, te mész a levesbe, én meg kitartok az eredeti cél mellett és remélem, hogy sok normális emberrel utazom még együtt, minden egyes úton téve egy kicsit azért, hogy kevesebbet ártsunk a minket körülvevő világnak.

Ja, a lesajnált "kedves sorstársad" úgy szenvedett, hogy kellemesen végigaludta az utat."